"Ahogy egyre inkább megismersz valakit, minden külső tulajdonsága apránként elhalványul. 

Már nem számít, milyen színű a haja, vagy hogy milyen magas - idővel s

okkal inkább a lelkét figyeled, nem a külsejét. 

Ezért mondják azt, hogy igazán a másik ember belsőjébe szeretünk bele; a külseje után persze vágyakozhatunk, tetszhet nagyon a szeme vagy az izmos hasa, de ezeket csak a szemeddel szereted, nem a szíveddel! 

Mikor úgy igazán megismersz és megszeretsz valakit, minden külső hiányossága vagy hibája eltűnik. 

Ez a szeretet lényege - a tökéletlenségek mögött meglátni valakiben a szépséget."