Amikor azt hiszed elfogyott,
S nincs már több erőd.
Amikor azt érzed,
Ez, tovább nem mehet,
Emelt fővel élni nem lehet.
Összetört a bánat,
Ezernyi gond közt, homályban élsz,
feladnád már, nincs tovább.
S mégis, valami itt tart.
Nem tudod miért, nem tudod kiért?
Legyűröd a gondot,
lassan-lassan talpra állsz.
Az életet nem te adtad magadnak,
hát nincs jogod, hogy feladjad.
Az ember megmarad a holnapnak,
akkor is, ha gyötri a bánat. . .
S nincs már több erőd.
Amikor azt érzed,
Ez, tovább nem mehet,
Emelt fővel élni nem lehet.
Összetört a bánat,
Ezernyi gond közt, homályban élsz,
feladnád már, nincs tovább.
S mégis, valami itt tart.
Nem tudod miért, nem tudod kiért?
Legyűröd a gondot,
lassan-lassan talpra állsz.
Az életet nem te adtad magadnak,
hát nincs jogod, hogy feladjad.
Az ember megmarad a holnapnak,
akkor is, ha gyötri a bánat. . .
Bármi is a kérdés, a SZERETET a válasz!
Bármi is a gond, a SZERETET a válasz!
Bármi is a betegség, a SZERETET a válasz!
Bármi is a fájdalom, a SZERETET a válasz!
Bármi is a félelem, a SZERETET a válasz!
Mindig a szeretet a válasz, mert a SZERETET MINDEN!
Bármi is a gond, a SZERETET a válasz!
Bármi is a betegség, a SZERETET a válasz!
Bármi is a fájdalom, a SZERETET a válasz!
Bármi is a félelem, a SZERETET a válasz!
Mindig a szeretet a válasz, mert a SZERETET MINDEN!